A Duna fölött már virradat előtt megült a köd, és délelőtt tíz óráig nem emelkedett el a vízről. A Lánchíd és a Parlament körvonala csak foltként látszott, a rakparti sétányon a lámpák sárga gyűrűt húztak a nedves kőre.

Aki Budáról Pestre tartott, az a hídon számolt plusz perceket. A közösségi hajójáratok ritkábban indultak, amíg a látótávolság nem érte el a szokásos szintet. A gyalogosok a korlát mellett haladtak, az autók rövid követési távolsággal araszoltak.

Délre a nap áttörte a párát, a víz színe visszanyerte a szürkéjét, és a híd közepéről újra látszott mindkét part. A reggeli késésből estére menetrend szerinti tempó lett.