Az indulási csarnokban késő délutánra elfogyott az ülőhely. Kabátok a kézipoggyászon, a beszállókapuk felé egyenletes sor, az ablakon át már a betonon álló gépek látszottak.

A késések nem a levegőben, hanem a biztonsági ellenőrzés előtt gyűltek össze. Aki csak fedélzeti táskával utazott, az hamarabb a kapuhoz ért. A feladott bőröndös sor lassabban mozdult, de a kijelzett indulások nagy része tartotta az időt.

A hosszú hétvége első estéje így néz ki a legtöbb nagy európai reptéren: sok ember, rövid mondatok, és egy csarnok, amelyik sötétedéskor is nappali fénnyel ég.