A szerkesztőségi asztalon este már csak a lámpa ég, a munka nagyja korábban, a helyszínen történik. A jegyzet a telefonban kezdődik, a kép a laptopon kerül a szöveg mellé, az első bekezdés pedig még azelőtt megvan, hogy a szerző visszaérne a szerkesztőségbe.

Ettől a zárás nem tűnik el, csak arrébb csúszik. A helyszíni vázlatból a szerkesztő választ címet, ő dönti el, mi a lead, és ő nézi meg, hogy a kép nem ígér többet, mint a szöveg. A technológia a tempót rövidíti, a felelősséget nem.

Aki csak a kész oldalt látja, abból annyit vesz észre, hogy a hír hamarabb kint van. A lámpa az asztalon attól még ugyanúgy a végére marad.